A magyaróvári vár története római kori gyökerekkel rendelkezik, mivel a mai várkapu területén egy castrum (tábor) állt Ad Flexum néven. 1250 körül egy hatszögletű, erődítés nélküli lakótornyot építettek, amely 1290-ben elpusztult. A mai várkastély építése 1364-ben kezdődött meg, amely 1522-ig többször gazdát cserélt. A XVI. és XVII. század fordulóján épült a várkapu mellett átalakított formában az L alaprajzú melléképület, helyben bevett nevén a várkapitányi épület.
A XVII. század folyamán a várkastélyt és védműveit többször fejlesztették. Két ostromot is megélt ebben az időszakban, egyszer a várost is felégető Bocskai István hadait verte vissza sikeresen 1605-ben, de 1619-ben ostrom nélkül adta meg magát Bethlen Gábor csapatainak. 1689-ben felgyújtották a Bécs ostromából visszavonuló török csapatok. Ismét újjáépítették és 1712-ig – hadi jelentőségének elvesztéséig – a kuruc hadak több ostromát is átvészelte. A császári udvarhoz tartozott ezután a várkastély, majd 1766-ban Mária Terézia a magyaróvári uradalmat és annak székhelyét lányának, Mária Krisztinának adományozta.
1818-ban az épület megkapta mai formáját, 8 év alatt megépítésre került a második emelete, és ekkor Mária Krisztina főhercegnő férje, Albert Kázmér szász-tescheni herceg itt alapította meg a jelenleg is az épületben működő egyetemi kar jogelődjét, a Magyaróvári Gazdasági Felsőbb Magántanintézetet. A várkastély ilyen módon felsőoktatási célokat szolgált és szolgál a mai napig is. 1953-ban műemléki védelmet kapott, 1960-ban felújították, majd az 1973-tól öt éven át zajló régészeti feltárás és falkutatás után 1980-ban történt meg műemléki helyreállítása, és 1997-ben kiemelten védett műemlék státuszt kapott. Elmondható, hogy Magyarország egyetlen olyan várépülete, amelyben felsőoktatási tevékenység is folyik. Az épületet déli, nyugati és északi oldalon körülölelik a fennmaradt védművei, annak pincerendszere, a várkert (korábban vízzel teli várárok), a várhíd és várkapu, majd a vártó és a Lajta folyó.
A megújult magyaróvári vár földszintjén kapott helyet a Vár- és Intézménytörténeti kiállítás, amely az épület és a több, mint 200 éves egyetemi kar történetét mutatja be háromnyelvű tablók, érintőképernyők és interaktív játékelemek segítségével.
A kiállítás szerkezete három lábon áll, követve a vár történetének és funkcióváltásainak fő állomásait, az építéstől napjainkig. A három traktus a felújított vár földszinti termeiben, az építészeti adottságokat kihasználva, térben is jól láthatóan elkülönül.
A következő látnivaló a mosonmagyaróvári Hansági Múzeum, amely 102 éves múltjával hazánk legrégibb alapítású múzeumai közé tartozik. A múzeumot létrehívó egyesület 1882-ben alakult meg „Mosonmegyei Történelmi és Régészeti Egylet” néven.
Az intézmény a Múzeumok és Műemlékek Országos központjának megalakulása után, 1950-ben Hansági Múzeum néven állami tulajdonba került, majd 1962-től a Győr-Sopron megyei Múzeumi Igazgatóság felügyelete alatt működött tovább, 1982-ben pedig a város legrégibb műemléképületével – az ún. Cselley-házzal – bővült, melyben az iparművészeti kiállítás, a Római-kori kőtár és a Gyurkovich-gyűjtemény kapott helyet.
A barokk hangulatú Magyaróvár Fő utcáján áll a város legrégebbi lakóháza. Elnevezése a ház utolsó tulajdonos családjának a nevét őrzi. Közülük Cselley Kálmán közjegyző a múzeumépítő bizottság elnökeként is tevékenykedett.
A középkori lakóház szépségeit az 1970-es években lefolytatott műemléki feltárást követő rekonstrukció mutatja be. Vasrácsozott faerkélyei, gazdag faragású kőkeretes ablakai késő gótikus, kora reneszánsz lakóépületet sejtetnek. A középkori hangulatot idézik a kapualj vakolatmaradványai, melyen fekete és vörös krétával készült névaláírások, gyermekrajzok és egy vártorony elmosódott rajza látható. A kapualjban található barokk Szent Rókus szobor a mai Deák téren álló szoborcsoport egyik eredeti mellékalakja.
Mosonmagyaróvártól 35km-re található a megyeszékhely, Győr. A városban érdemes végigsétálni a történelmi belvároson, ellátogatni a Püspökvárba, vagy akár a Xantus János Állatkertbe. Ha a környéken járnak, semmiféleképpen ne hagyják ki a Pannonhalmi Főapátságot se.
Mosonmagyaróvárról nagyjából egy óra alatt Bécsbe érhetünk autóval, vagy akár vonattal is. A városban számos látnivaló és program várja a turistákat.
Legfőbb látnivalók:
Bővebb információt a látnivalókról a Wien.info weboldalon találnak.
Útközben érdemes egy kis kitérőt tenni a McArthurGlen Designer Outlet Centerbe, amely Parndorfban található. Az outletben számos világmárkát találhatnak akár 70%-os árengedménnyel!
Mosonmagyaróvárról csupán 30 percet kell utazniuk és máris a szlovák fővárosban találják magukat. Pozsonyban is számos látnivaló várja Önöket:
Bővebb információk: Pozsony látnivalók